Hírügynökségi értesülések szerint mintegy 1,2 milliárd dolláros – 370 milliárd forintos – beruházással villanyautó-gyárat készül építeni a Toyota Kínában. Az évi 200 ezer darabos kapacitású üzem építése már az idei évben megkezdődik.
Régi partnerével, a First Automobile Works (FAW) csoporttal közösen építi fel első kínai villanyautó gyártóüzemét a Toyota Motor Corporation. Az új üzemnek az a 13 millió lakosú észak-kínai város, Tiencsin ad majd otthont, ahol a két cég vegyes vállalata, a Tianjin FAW Toyota Motor Co Ltd. jelenleg is személyautókat, illetve hajtáslánc-komponenseket gyárt.
Az üzem, amelynek építése a tervek szerint még az idén megkezdődik, kizárólag akkumulátoros elektromos (BEV) személygépkocsikat gyárt majd. Az éves kapacitás eléri a 200 ezer darabot; az itt készülő villanyautókat Kínában, a világ első számú villanyautó-piacán értékesítik majd. Jelenleg a világszerte eladott, hálózatról tölthető elektromos járművek több mint fele Kínában talál gazdára. A szegmens piaci részesedése annak ellenére emelkedett a hatalmas ázsiai piacon 2019-ben, hogy a kínai kormány drasztikusan csökkentette az emissziómentes járművekre vonatkozó támogatások mértékét.
A Toyota, amely rövid és középtávon az öntöltő hibrid modellekre, hosszú távon pedig a hidrogén üzemanyagcellás járművekre helyezte a hangsúlyt, 2019 áprilisában, Sanghajban mutatta be első szériagyártásra kész elektromos személyautóját, a Toyota C-HR/IZOA ikerpáros emissziómentes verzióját.
A szubkompakt crossover még az idén forgalomba kerül Kínában, ahol 2025-ig bezárólag tíz különböző, tisztán elektromos (BEV) típussal bővíti kínálatát az autógyártó. Ezek egyike lehet annak a Toyota Rhombus tanulmányautónak a szériaváltozata, amelyet szintén 2019-ben, Sanghajban mutatott be a márka.
A Toyota kínai kutatás-fejlesztési részlege (Toyota Motor Engineering & Manufacturing China, TMEC) által kifejlesztett Rhombus a mostanra felnőtté érett Z-generáció saját vásárlóerővel rendelkező tagjait célozza meg különleges formai és funkcionális koncepciójával. A modell utasterének eredeti kialakításáról kapta a nevét: a vezető egyedül, középen foglal helyet, ülése hátraforgatható, így a lépcsőzetesen kialakított, háromszemélyes ülőbútorral kombinálva meghitt társasági tér alakítható ki az emissziómentes járműben.
További fél tucat BEV-tanulmányt vázolt a tavaly őszi Tokiói Autószalonon a Toyota, a vezetőt pihentető vagy ébren tartó, változó feszességű vezetőüléssel szerelt LQ-tól kezdve a különböző mobilitási szolgáltatásokra célzottan tervezett járműveken (e-Care, e-Trans, e-4me) át az üzleti és magánhasználatra különböző kivitelekben kifejlesztett ultra kompakt BEV típusig. Ezek egy része magas fokú autonóm közlekedésre képes, vagy egyenesen feltételezi a fejlett robotpilóta jelenlétét. Az utóbbit viszont kifejezetten szériagyártásra kész városi mikrojárműként mutatta be a Toyota, valószínűleg ez is felkerül a tiencsini üzem termékpalettájára.
A Toyota hivatalosan még nem kommentálta a Reuters hírügynökség által is közölt hírt, ám piaci elemzők szerint kétség sem férhet ahhoz, hogy valóban ebben az irányban indul tovább az autógyártó. „A várakozások szerint 2021-től az eddiginél is szigorúbb károsanyag-kibocsátási követelményeket támaszt a Kínában működő autógyártókkal szemben a helyi kormányzat; ezeknek pedig csak az emissziómentes járművek darabszámának radikális emelésével lehet megfelelni” – fűzte hozzá a Reuters értesüléséhez Alysha Webb, a Wards Intelligence ügynökség kínai elektromos járműpiacért felelős szakértője.