Sokszor a legapróbb dolgok is hatalmas változást tudnak eredményezni. Ebben az esetben egyetlen betűnyi különbség – no, meg utána több száz munkaóra – kellett csupán ahhoz, hogy egy stílusos youngtimer sportszedánból emberevő vadállatot építsenek.
Sleeper, azaz alvó: a tuningvilágban így nevezik azokat az autókat, amelyek kívülről teljesen átlagos képet mutatnak, ám a hétköznapi felszín alatt félelmetes teljesítmény szunnyad. Minél unalmasabb egy sleeper, annál nagyobb a kontraszt, és annál hatásosabb a meglepetés.
Az első generációs Lexus IS (1998-2005) ebből a szempontból valahol a határvonalon fekszik. A középkategóriás szedán (amelyet 2000-től SportCross kombiként is gyártottak) a Toyota Suprából átemelt, soros hathengeres motorjaival és hátsókerék-hajtásával kifejezetten a BMW 3-as szériáját vette célba. Unalmasnak tehát egyáltalán nem mondanánk, mert bár a nagy példaképet nem tudta letaszítani trónjáról, élvezetes vezethetőségével, különleges külső és belső formavilágával, no meg kimagasló megbízhatóságával rangot és rajongókat egyaránt szerzett magának. Ráadásul a nagyobbik, 2JZ-GE kódjelű blokk elpusztíthatatlanságáról híres, így zokszó nélkül elviseli a teljesítménynövelő beavatkozásokat. Ezzel a lehetőséggel sokan éltek is; a motortuningot azonban sajnos gyakran komoly (értsd: otromba) optikai kiegészítők kísérték.
Ez esetben hiányzik a látványos ültetés, a hatalmas szárny, a széles kötények. Ezért, ha elkerüli a figyelmünket az elöl elhelyezett olajhűtő, valamint a kövér hátsó abroncsok, joggal feltételezhetjük, hogy gazdája egyszerűen szerelemből tart ki a koros szedán mellett. A szerelem rendben is van, de a rajongás egyáltalán nem nosztalgikus jellegű: ez a Lexus IS ugyanis még huszonévesen is gyorsabb szinte bárminél, amit balszerencséje az útjába sodor.
Itt nyer értelmet a címben említett, egyetlen betűnyi különbség: az alkotók ugyanis elköszöntek a gyári 2JZ-GE blokktól, és helyébe beépítették annak turbós változatát, a 2JZ-GTE-t. Ha a GE kiváló motor, a GTE maga a csiszolatlan drágakő, egy feneketlen kincsesláda (avatatlan kezekben Pandora szelencéje), amiből mindent és bármit ki lehet hozni. Noha az ikonikus sorhatos teljes potenciálját ezúttal nem aknázták ki, az 1100 mért lóerő arany középútnak hangzik a tartósság és a frenetikus teljesítmény között.
A gyári érték ötszörösére növelt teljesítmény persze nem egyedül a blokk érdeme: új dugattyúkat, túlméretes szelepemelőket, egyedi szívórendszert, 90 mm-es nemesacél kipufogót (115 mm-es végcsővel), nagy nyomatéktűrésű, kis tömegű Tremec T56 Magnum hatfokozatú manuális sebességváltót, valamint 73 mm-es Garrett G42-1200 turbófeltöltőt építettek be. Utóbbi nem csak késlekedés, de átmenet nélkül lép működésbe 4000/percnél; az alkotó, Judo Q elmondása szerint ez időszakos légzési nehézségeket szokott okozni utasainak. Harmadik fokozatban 250, negyedikben 280 km/órát tud elérni – a sebesség és a további paraméterek a multimédiás képernyő helyére beépített kijelzőről olvasható le; a klasszikus gyári műszeregység csak dísznek maradt az autóban.
A feltöltő egyébként legfeljebb 1200 lóerőig alkalmazható, így ha az építő valaha kevésnek találja a teljesítményt, ennek cseréjével kell kezdenie a további munkát – ám erről egyelőre szó sincs, az autó ebben a formájában is nagyon gyors, különösen a hátulra szerelt kövér, lágy keverékű dragster-abroncsokkal. A motor jelen állapotában 8800/percig forgatható, de az autó gazdája rendszerint már 8400-nál elvált – biztos, ami biztos.
Tulajdonosa rendszeresen vesz részt többé-kevésbé legális gyorsulási versenyeken, és eddig – az autó történetét bemutató videóban le is kopogja gyorsan – még egyszer sem veszített. McLaren 720-asok, Nissan GT-R-ek, Dodge Challenger Hellcatek szerepelnek a trófeák között – ezek egytől egyig ugyancsak tuningolt autók voltak, ám a sorhatos Toyota erejével egyik sem bírt. Ehhez persze megfelelő futóműre és pláne fékekre is szükség van; ezek szintén távol állnak a gyáriaktól.
Az alkotónak egyébként három további Lexus IS 300-asa is félig kész állapotban áll; az egyiket driftautónak építik, ami egészen más megközelítést igényel, de az itt látottak alapján igényesnek és főleg ütőképesnek ígérkezik.
