Projektautónkon, az 1997-es évjáratú W140 Mercedes-Benz S420 hátsó oldalablakain, valamint a hátsó szélvédőn utólag felrakott sörétítő üvegfólia díszelgett. Egészen mostanáig, sikerült végre eltávolítanunk.
Valamilyen egészen furcsa megfontolásból pattanhatott ki az ötlet az előző, magyarországi tulaj fejéből, hogy az S420-at körbe kell fóliázni a B oszloptól. Nem vonjuk kétségbe senkinek az ízlését, meg ugyebár ízlések és pofonok különbözők, de az tény, hogy a W140 klasszikus szedánját vétek ilyesmivel elrondítani. S akkor még nem ts beszéltünk a 17+ felnikről, a momemade ültetésekről, az ál-AMG feliratokról, csak a port kavaró hátsó szárnyakról, és a többi, és a többi. Persze ez nem azt jelenti, hogy a W140-nek nem voltak dögös gyári (kihangsúlyozzuk: gyári) sportosított optikai- és műszaki megoldásai – ha ilyesmit szeretnénk, akkor ildomos az eredeti AMG-vonalon keresgélni. Vagy esetleg a Brabus nyilván, de az nem official gyári, viszont certifikált átalakításokat végeztek, végeznek a mai napig.
Tehát az eredeti tervezés maradjon meg az eredeti állapotában. Anno a Mercedes tervezőmérnökei nem véletlenül hoztak megfelelő döntéseket, nem véletlenül került beépítésre a megfelelő formában, formátumban minden alkatrész. A W140 esetében különösen igaz ez a tézis, hiszen minden egyes alkatrésznek megvan a működő szerepe, minden egymásra épül és funkcionál.
A custommade üvegfólia (amely egyébként nem a legrosszabb minőség volt) leszedéséhez a klasszikus, hajszárítós módszert választottuk. Ennek lényege, hogy az üvegfólia felületét – tehát az autóüveget belülről – melegíteni kezdjük, folyamatosan haladva felülről lefelé. Az ablaküveget mindenképp le kell húzni úgy háromnegyedig, hogy a fóliát meg tudjuk bontani az olvasztás után.
Ez a legnehezebb folyamat, sok esetben nem is sikerül – már itt elakad a sztori. Nagyban függ a fólia minőségétől, korától, s persze attól, hogy mennyire van ráégve az üvegfelületre.
Esetünkben szerencsés volt a szituáció, mivel a hajszárító kellően meg tudta olvasztani a ragasztóréteget, így viszonylag simán elindult a fólia lefejtése. Itt arra kellett nagyon vigyáznunk, hogy a fólia ne szakadjon be, mivel olyan esetekben újabb nehézséget jelent a kapargatás újrakezdése. S lehet, hogy ott el is akad a folyamat, hiszen a matricafelület nem egyenletesen fekszik, ragad fel az üvegre, nincs két egyforma pont.
Miután lejöttek egyben a fóliák az ablakokról, bődületes mennyiségű ragasztómaradék díszelgett az üvegeken. Csakúgy, mint a nagyjából egyenként három órán át tartó kis háromszögüveg-részletről történő fóliaeltávolítás (ez volt a legnehezebb), itt be is szakadt a fólia többször.
A leginkább bonyolult fóliaeltávolítási folyamatot egyértelműen a hátsó szélvédőüveg jelentette. Egyrészt a kárpitok oldaledései miatt, másrészt az integrált antenna, valamint a fűtőszál jelenléte miatt.
Bár utóbbiak két üvegfelület közé vannak integrálva, mint utóbb kiderült (nem szakadtak ki a fólia lehúzásánál, alapvetően emiatt), így ez a része szimpla feladatot jelentett. Viszont maga a fólia eltávolítása kihívás volt, mivel első körben le kellett bontani C oszlop belső plüsskárpitját, lekötni az utastérvilágítást, valamint a rádióantenna első számú erősítőjét is (vezetőoldali C oszlopba integrálva).
Miután sikerült megbontani az egyébként masszívan ráégett fóliát némi hajszárítózás után, úgy-ahogy egyben le is jött az üvegfelületről. Az autó fejegység rádiójának ezennel megszűnt az összes vételi problémája is – ugyanis a sötétítfólia leárnyékolta nagyban azt a két létfontosságú antenna-szálat a fűtőszálak felett, amely nélkülözhetetlen a fachliftes/GPS-t hordozó W140 S420-as rádiórendszerének rendeltetésszerű működéséhez.
Jöhetett a ragasztómaradványok eltávolítása. Ehhez elegendő egy sima schnitzerpenge, de praktikusabb egy célirányos üvegkaparó beszerzése. A ragasztót óvatosan elkezdtük kapargatni, arra ügyelve, hogy a penge ne karcolja meg az üvegfelületet közben. A makacsabb lerakódások oldásához lehet nitrohigítót használni, mi speciel a már korábban beszerzett Motip matricaeltávolító spray-t vetettük be eredményesen.
Sziszifuszi munka a ragasztómaradványok eltávolítása, több délutánon keresztül ment a kaparászás, de eredményesen zárult a feladat. Ismét egyértelműen kiderült, hogy nem érdemes a gyári felszereltséget, küllemet módosítani, mert amellett, hogy a legtöbb esetben bizarr és egyenesen ronda lesz a végeredmény, a gondosan megervezett egységet nagy mértékben befolyásolhatja a gányolás. Esetünkben a rádió vevőkapacitása javult meg, és állt vissza 100 százalékosra, valamint a középső tükörben is végre lehet látni a háttérben zajló történéseket. S nem utolsósorban: megint (nem) kicsivel autentikusabb lett az 1997-es Mercedes-Benz W140 S420.
Együttműködő partnerek: Classic Vehicle Hungary, Victor’s Customs, Zöld Autószerviz, MerciBolt.hu, Hankook Tire Magyarország, ULO, Loctite (Henkel Adhesives), Olajshop.hu
Fotó: Canon / Camera Kft.
Utómunka: Acer
