Történelmi visszatekintést eszközöltünk a Ford magyarországi képviseletének meghívására: Makóra utaztunk, hogy megtekinthessük a 4. Maros Parti Ford T-Modell Nemzetköz Veteránjármű Találkozót, s annak felhozatalát.
Galamb József világhírű gépészmérnök konstruktőr (Ford T-modell) és feltaláló (bolygómű) 1881. február 3-án, Makón látta meg a napvilágot. A világhírű mérnök és lelkes lokálpatrióta nevét, és emlékét Makón múzeumi kiállítás, iskola is őrzi. A világhírű makói mérnök munkássága, és az általa létrehozott ipartörténeti jelentőségű automobil, a T-Model előtt is tisztelegtek a hétvégén a modell szerelmesei a Maros partján. Az idén immár 4. alkalommal megrendezésre kerülő Maros Parti Ford T-Modell Nemzetközi Veteránjármű Találkozón több máig működő, gyönyörű állapotú T-Modell-t is megcsodálhattunk a hétvégén, sőt ki is próbálhattuk őket.
Galamb József konstruktőri munkáját dicséri az 1908 októberében a Ford Motor Company szerelőcsarnokból első alkalommal kigördült Ford T-modell, a világ első népautója, melyből évtizedek alatt több mint 15 millió „Bádog Böske” készült, ahogy akkor becézték a szalagszerű szereléssel és gyártással készült gépkocsit. Az 1989-ben az Évszázad Autójának választott Ford T- Model-t a XX. század legjelentősebb technikai újításaként tartják számon, nem véletlenül.
Ez a Ford model valósította meg Henry Ford álmát, miszerint „Szeretném kerekekre tenni Amerikát”. A T-Model koncepcióját, melyben egy olcsó, megbízható, járt és járatlan úton is vezethető, könnyen javítható automobil képét festette le Henry Ford egy lelkes magyar tervezőcsapat valósította meg 1907-ben.
Galamb József a szintén magyar Farkas Jenővel, Kaltenberger Gyulával, és Balogh Károllyal együtt alkotta meg a híres Ford T-modell alkatrészeinek tervét. Ez egy egyszerűen kezelhető, olcsón előállítható autó volt. A szerkezeti tervek elkészítése során jelentős műszaki újításokat alkalmaztak.
A T-modell tervezése 1907-ben kezdődött és 1908. október 1-én, 110 évvel ezelőtt gördült le a szalagról az első prototípus, mely megváltoztatta Amerika, és majd a világ hétköznapjait . Az autó Otto-rendszerű négyhengeres motorjának legnagyobb teljesítménye 15 kW, legnagyobb sebessége 65 km/h volt. A Galamb tervezte bolygóműrendszerű sebességváltó működtetése két lábpedállal, szalagfékekkel és több lemezes tengelykapcsolóval történt. A korábbi tolókerekes váltó helyett alkalmazott Galamb által feltalált új külső fogazású bolygóműves sebességváltó kiküszöbölte a korábbi pontatlan gyártástechnológia miatt gyorsan kopó fogaskerekek miatti gyakori meghibásodásokat. A külső fogazású bolygóművet lényegesen könnyebb és olcsóbb volt gyártani, mint elődjeit, ami nagyban hozzájárult, hogy ez a modell olyan hamar meghódította a világot. Az új bolygóműves sebességváltó különlegessége pl. az volt, hogy az előremenet és hátramenet pedált egymás után lehetett működtetni, amivel az autót ki lehetett hintáztatni pl. a legmélyebb kátyúkból is.
1913-ban Galamb vezetésével a Ford gyár áttért a mozgó összeszerelő szalagon történő sorozatgyártásra. E forradalmi újításnak köszönhetően a T-modell a világ első népautója lett. Húsz évig gyártották, közel 15 és fél millió darab készült belőle. Még 2000-ben is 100 000 működőképes darab volt fellelhető a világon, ebből 3 működőképes Touring modell 1917-ből, 1919-ből és 1921-ből az MVKSE jóvoltából Makó városában található.
A T-modell bemutatásával váltak valóra Henry Ford és Galamb József álmai arról, hogy egy elfogadható árú, megbízható és jól működő autót gyártson. Ez a jármű egy új korszak kezdetét jelentette a személyszállításban – egyszerű volt vezetni, egyszerű volt a karbantartása, az egyenetlen utakon is jól kezelhető volt, és azonnal sikert aratott.
1915-től Farkas Jenővel elkészítette a Fordson-traktor, az első sorozatgyártású mezőgazdasági jármű terveit. Elsősorban nőknek szánták, hogy férjük helyett dolgozhassanak a farmon, amíg azok a fronton szolgálnak. 1921-ben Galamb József Makóra küldött hat darab Fordson traktort a családi vállalkozás megindítására. Makón testvérei nem csak dolgoztak a traktorokkal, hanem egyúttal propagálták is a Ford-járműveket, és családi céget alapítottak majd 1922 őszén Makón megnyitották Magyarország első Ford márkakereskedését. Hazalátogatásaikor nemcsak rokonait kereste fel, hanem előadásokat is tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben és a Műszaki Akadémián. Filmeket hozott magával, amelyeket levetítve a szakemberek megismerkedhettek a sorozatgyártás Ford gyárbeli megvalósításával és a termékek műszaki jellemzőivel.
A telephely a Deák Ferenc utca sarkán állt. Az épület homlokzatát, melyen még mindig kivehetőek az eredeti Ford kereskedés feliratai 1916-ból, idén a T-Modell 110. évfordulója előtt tisztelegve felújíttatja a makói városvezetés.
Magyarország első Ford kereskedésében autókat, traktorokat, alkatrészeket forgalmaztak, amik Fiumén keresztül érkeztek ide. A növekvő kereslet hatására később Békéscsabán is lerakatot alapítottak, ahol 35 szerelő dolgozott. A Galamb és Farkas Jenő tervei alapján készült Fordson traktor Magyarországon a 20-as években gyorsan terjedt, 1945-ig a mezőgazdasági traktorok vezértípusa volt.
Galamb József igazi lokálpatriótaként 1921-ben ösztöndíjat alapított olyan makói, szegény sorsú diákoknak, akik felső ipari iskolában kívántak tanulni.
„Galamb József az elismerésre méltóan szorgalmas és alázatos mérnöki munka, a kimagasló műszaki teljesítmény példaképe mai is a Ford-nál. Ez a nap minden évben tisztelgés munkássága előtt, amely alapvetően hozzájárult az automobil fejlődéséhez, tömegcikké válásához” – mondta el Szamosi Viktor a Ford Magyarország ügyvezető igazgatója.
Galamb tervei alapján 1908 és 1914 között a kísérleti mérnöki részlegen készített kis sportkocsik közül kettőt is indítottak a New York – Seattle versenyen, amelyek egyike meg is nyerte a versenyt. Galamb részt vett más Ford gépkocsi-modellek tökéletesítésében, fejlesztésében, teherautókat, pályamunkás kocsikat tervezett, dolgozott prototípusokon, új gyárrészlegek tervezésén és fejlesztésén is. Az első világháború alatt tervezett sebesültszállító autókat, tengeralattjáró-keresőt és könnyű harckocsit, azt követően pedig karosszériát különböző gépkocsikhoz. Előkészítette a Liberty repülőgépmotor gyártását. Az Amerikai Szabadalmi Hivatalhoz 1920 és 1952 között benyújtott 27 szabadalmi leírása rendre a Ford gépkocsik egyes szerkezeti elemének korszerűsítését szolgálta.
1944-ben egy szívrohamból felépülve kérte nyugdíjazását. Négy évtizedes munkássága alatt a Ford cég 300 főt foglalkoztató kisüzemből az USA óriásvállalatainak egyike lett. 1955. december 4-én, 74 éves korában hunyta le örökre szemét az 1999. december 18-án Las Vegasban az „Évszázad autójának” választott T-modell főkonstruktőre.
