A mértékadó JATO elemzéséből kiderül, hogy miközben az idei év első negyedévében látványosan megugrottak az európai hibrid eladások, addig a tisztán elektromos modellek iránti kereslet érzékelhetően visszaesett. A JATO egyenesen úgy fogalmaz, hogy a hibrid autók szárnyalnak, miután 2021 óta a legmagasabbak a negyedéves európai hibrid eladások. Ennek fényében több szakértő is rámutat arra, hogy a piac a Toyota józan, az elektrifikált (öntöltő hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos) meghajtások egymást kiegészítő mixére alapozó multitechnológiás stratégiáját látszik visszaigazolni.
Az európai újautó-piac nehézségekkel küzdött az év első három hónapjában, mivel a tartósan magas infláció és kamatlábak a kereslet lassulásához vezettek. Ez derül ki a JATO Dynamics 28 európai piacra vonatkozó legfrissebb adataiból, amelyek 23 országban mutattak ki csökkenést a regisztrációkban az előző év azonos időszakához képest, növekedés pedig mindössze 16 piacon volt 2024 első negyedévében. Márciusban a regisztrációk száma 1.377.541 darab volt, ami 2,7 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos hónapjához képest. Ugyanakkor 2024 első negyedévében a regisztrációk 4,8 százalékkal nőttek 2023 első negyedévéhez képest, az év első három hónapjában összesen 3.380.048 új autót értékesítettek.
A hibridek ösztönzik a keresletet
Az akkumulátoros elektromos (BEV) járművekbe vetett fogyasztói bizalom csökkenése a hibrid autók iránti kereslet megugrását váltotta ki, idén január és március között 382.700 hibridet regisztráltak Európában, ami a kategória legmagasabb negyedéves regisztrációs száma 2021 óta. A hibrid járművek volumene 18%-kal nőtt 2023 azonos negyedévéhez képest, míg az akkumulátoros elektromos és úgy általában az új autók piacán 3,8%-os illetve 4,8%-os éves növekedést mértek. Amint arra a JATO elemzése rámutat, a hibridek térnyerése és növekedésük üteme még látványosabb, ha 2022 azonos időszakához viszonyítjuk (+50%), míg ugyanezen időszakban az akkumulátoros elektromos eladások 39%-kal, a teljes piac pedig 23%-kal nőtt.
„A fogyasztók ismerik a hibrid járműveket, hiszen már több mint két évtizede vannak a piacon. Sok járművezető számára ma már ezek jelentik a legjobb megoldást: olcsóbbak, mint a tisztán elektromos autók, és nem függenek a nyilvános töltőinfrastruktúrától, amely sok piacon egyszerűen nem létezik.” – mutat rá Felipe Munoz, a JATO Dynamics globális elemzője.
A JATO Dynamics adatai a négy legnagyobb európai piacra vonatkozóan azt mutatják, hogy az öntöltő hibrid elektromos autók (HEV) átlagos kiskereskedelmi ára 2024 februárjában 11%-kal, illetve 21%-kal alacsonyabb volt, mint a benzines (beleértve a lágy hibrid, azaz MHEV járműveket), illetve a dízelüzemű járműveké. Ezzel szemben a plug-in hibrid autók (PHEV) voltak a legdrágábbak, 74.800 eurós átlagos kiskereskedelmi árral.
„A hibrid autók előnye az akkumulátoros elektromos autókkal szemben szemben, hogy öntöltőek, miközben átlagosan 27%-kal olcsóbbak, mint egy tisztán elektromos modell. Miért fizetnénk többet egy olyan járműért, amely a hatótávolság és a töltés tekintetében korlátozottabb?” – teszi fel a kérdést Munoz.
A kínai gyártók veszítettek a lendületükből
A kínai gyártók márciusban veszítettek piaci részesedésükből, ez pedig fontos tendencia, tekintve, hogy az elmúlt években egyre nagyobb befolyással rendelkeznek Európában. A múlt hónapban a kínai autómárkák által gyártott autók értékesítése 33.000 darabot tett ki, ami mindössze 0,7%-os növekedést jelent 2023 márciusához képest. Ennek 36%-át az elektromos modellek tették ki. 2024 márciusában a kínai márkák által gyártott elektromos autók az összes BEV-regisztráció 6,1%-át tették ki. Munoz szerint a márciusi összesített értékesítés csökkenése mind a régi cégek, mind a kínai gyártók esetében kevesebb eladást jelentett. Érdekesség hogy mindeközben a japán Toyota 39%-al növelte akkumlátoros elektromos eladásait Európában az első negyedévben.
„A kínai márkák sem voltak immunisak az európai újautó-piac romló helyzetére. Ezen túlmenően a kínai elektromos autók importjára vonatkozó európai bizottsági vizsgálat által kiváltott fokozott negatív ellenőrzés hatását is érezhetik.” – mutat rá Munoz.
A piaci folyamatok nagy nyertese ismét a Toyota és a Lexus
Az elektrifikációs forradalmat több mint negyed évszázaddal ezelőtt az első Prius bemutatásával útjára indító, azóta világszerte több, mint 27 millió részben vagy teljesen elektromos autót értékesítő Toyota eleinte többek által kritizált multitechnológiás stratégiája a jelek szerint visszhangra talál a vásárlók körében, az idei év első negyedévében Európában 72%-ban (az EU-ban 75%-ban) elektrifikált autókat értékeső környezettudatos autómárka eladásai pedig évről évre szárnyalnak. Ennek megfelelően a kontinensünkön az eladásait a piaci bővülés üteménél gyorsabban, 8%-al növelő Toyota megerősítette pozícióját Európa második legkelendőbb autómárkájaként miközben világszinten toronymagasan őrzi abszolút elsőségét. Ezzel párhuzamosan a japán autógyártó prémium márkája, az európai piacain 93%-ban, az EU-n belül pedig közel 100%-ban elektrifikált autókat értékesítő Lexus 48%-al növelte eladásait a régióban.
