Most, hogy az autonóm technológiák a közlekedés új fejleményeit és funkcióit hozzák magukkal, elkerülhetetlenül felmerül számos fontos kérdés. Például: Mi készteti majd a vezetőket arra, hogy megbízzanak járműveikben?
Hogyan fognak a járművek kommunikálni a vezetőkkel, és hogyan fogják figyelmeztetni a vezetőket az úton jelenlévő más járművekre? És milyen lépéseket tesznek majd a járművek, miután beazonosítottak tárgyakat, közlekedési táblákat és egyéb olyan közúti jelzéseket, mint például a festett sávelválasztók?
Ahogy azt Tetsuya Iijima (Nissan) is elmondta egy korábbi interjú alkalmával, az önvezető autózás jövőjének kulcsa a társadalmi elfogadás.
Takashi Sunda, a Nissan önvezető technológiák fejlesztéséért felelős részlegének ügyvezető-helyettese és mérnöki csapata már megfogalmazták a válaszokat ezekre és más hasonló kérdésekre, mialatt olyan technológiákat dolgoztak ki, amelyek lehetővé teszik a vezetők és a járművek közötti kommunikációt.
A mindenütt jelenlévő személyre szabott okos készülékek világában már most naponta több tucatszor kommunikálunk az ilyen jellegű technológiákkal: az okostelefonok érintőképernyőin, a számítógépeken, és még az otthoni kávéfőzők használata során is.
Már most kulcsfontosságúak ezek a technológiák az autókban is, ahol kritikus szerepük van a műszerfalon, a navigációs érintőképernyőkön és a parkolósegítő funkciók esetén.
Sunda csapata olyan új technológiákon dolgozik, amelyek célja a jobb kommunikáció kialakítása és a bizalom megalapozása a vezetők és a jármű között.
A dolgot nehezíti, hogy a kutatóknak olyan különbségeket is figyelembe kell venniük, mint a nem, az életkor, a tapasztalat, a terepviszonyok, a kultúra — és még az országonként eltérő közlekedési szabályokra is gondolniuk kell.
„A vezetési stílusok országonként nagyon különbözőek. Franciaországban a motorosok gyakran átvágnak az autópályákon, Japánban és Angliában pedig pont ellentétes oldalon vezetnek” – mondta Sunda.
„Sok mindenre gondolni kell egyéni szinten és kulturális szempontból is. A vezetés rendkívül személyes és egyedi dolog. Ezért nagyon fontos a lehető legtöbb nézőpontot figyelembe venni” – tette hozzá.
„A különbségek megértése és figyelembe vétele nagyon sokat segít” – folytatta Sunda. „Innen elindulni viszont nehéz, ezért a kérdés inkább a következő: Hogyan tudjuk megtenni azt az univerzális lépést, ami megalapozza a bizalmat?”
A megfelelő egyensúly megtalálása
Sunda szerint az átláthatóság jelenti a megoldást.
Az önvezetési technológiák fejlődésével azonban a vezetők és járműveik közti kommunikációs felületeknek is fejlődniük kell.
Ahogy a járművek egyre több információt gyűjtenek be az új AD funkciók támogatására, a rendszereknek fel kell ismerniük számos szituációt, és azokra reagálniuk is kell.
Ráadásul a technológiának arra is képesnek kell lennie, hogy az információkat gyorsan és könnyen érthetően kommunikálja a vezetőnek.
„Azt szeretnénk, hogy még azok számára se legyen idegen az AD technológia, akik életükben először használják” – mondta. „Fontos, hogy minden egyszerű legyen.”
A vezetőknek tudniuk kell majd, hogy a jármű milyen információkat gyűjt be, és még azt is, hogy hogyan használja a jármű ezeket az adatokat annak érdekében, hogy biztonságos és kényelmes utazást biztosítson.
Gondoljunk el egy olyan helyzetet például, hogy épp sávot váltunk, amikor a mellettünk lévő sávban megjelenik egy másik autó. Hogyan fogja időben jelezni a jármű az információkat az érkező autóról, és hogyan fog reagálni a helyzetre?
Vagy gondoljunk egy városi utcasarokra, ahol egy gyalogos hirtelen lelép a járdáról és átvág az utca másik oldalára. Mit jelezzen nekünk az autó? Ilyen helyzetekben a vezetőknek információkra van szükségük, de nem zavaróan sokra.
„Kényes egyensúly áll fenn a jármű vezérlése alatt begyűjtött és a megosztott információk között” – mondta Sunda.
Az önvezető technológia egyértelműen meg fogja változtatni a vezetők és járműveik közötti kapcsolatot, de ez egy olyan kihívás, aminek megoldása pont Sundának való feladat.
Mielőtt 16 évvel ezelőtt a Nissan csapatához csatlakozott, Sunda repülőgépek és pilóták kommunikációs felületeinek fejlesztésén dolgozott. A repülőgépek esetén azonban előnyt jelentett, hogy a képzett pilóták nem csak értettek a repülő vezetéséhez, hanem véleményükkel a kommunikációs felületek kialakításában is tudtak segíteni.
Az AD projekt esetén Sunda és csapata saját vezetési tapasztalataikra is építenek.
Sunda gyorsan hozzátette azonban, hogy saját vezetési tapasztalata nem feltétlenül tükrözi más vezetők tapasztalatait. Viszont ha sikerül mindezt megoldaniuk, a csapat munkája lehetőséget teremthet a vezetés jövőjének átformálására. Sunda szerint ahogy egyre több autonóm funkció lesz elérhető, a vezetők és járműveik közti interakciók forradalmi átalakulásának lehetünk majd szemtanúi.
„A változás már el is kezdődött” – mondta. „Átalakítjuk a vezetők és járműveik közti kapcsolatot — illetve a vezetés élményének egészét.”