Vasánap Budapesten tartotta utolsó pihenőnapját a 2016-os Peking-Párizs veteránrali mezőnye. A világ egyik legpatinásabb óragyárának két vezető munkatársa egy 1964-es Volvo PV544 modellel vágott neki az öt héten át tartó versenynek.
Dominique Bernaz, a Vacheron Constantin VIP értékítési igazgatója idén másodszor nevezett a világ egyik legkeményebb terep-túraversenyére, a veterán járművek számára kiírt Peking-Párizs ralira. Mivel első alkalommal a mongol-orosz határnál műszaki hibák tömkelege miatt feladni kényszerült a versenyt, ezúttal gondosabban választott magának járművet.
„Hosszas kutatás után kötöttem ki a PV544 Sport típusnál. Egyrészt a modell komoly ralis múlttal rendelkezik, Afrikától Monte Carlóig jelentős sikereket ért el. Másrészt a Volvo legendásan strapabíró, robusztus autókat gyárt, és ez az elmélet a gyakorlatban is megállta a helyét. Arról nem is szólva, hogy a PV544 formája egészen különleges, azonnal megtetszett. Szóval mindez a Volvo mellett szólt, és akkor még nem említettem a rengeteg helyet, ahol kényelmesen elfértek a csomagjaink, a szerszámok és a tartalék alkatrészek” – mondta Bernaz.
Utóbbiakból alaposan felkészült a versenyző. Talán túlságosan is, teszi hozzá: legközelebb elég fele ennyi szerszámot, kettő helyett egy pótkereket magukkal vinniük, annyival is könnyebb lesz az eredeti széria legerősebb, 95 lóerős motorjával, az 1,8 literes B-18 blokkal szerelt, versenykész állapotban egy tonnát nyomó autó.
„A versenyszabályzat által megengedett, illetve előírt módosításoktól – futómű megerősítése, első tárcsafék felszerelése, kötelező biztonsági tartozékok beépítése – eltekintve gyári állapotú kocsival vágtunk neki a távnak, és a Volvo parádésan bírta a felfoghatatlanul rossz minőségű mongol utakat. Mindössze a jobb hátsó lengéscsillapító felfogatási pontja tört el – ez volt a futómű egyetlen eleme, amit elfelejtettünk megerősíteni. Ez az apró hiba aztán egy sor további meghibásodást eredményezett; a verseny egy szakaszán kötéllel kellett rögzítenünk a hátsó hidat, de a Volvónak ez sem okozott problémát, ment tovább rendíthetetlenül” – tette hozzá Bernaz.
Bernazt eredetileg felesége kísért volna el a Pekingből induló, majd Ulánbátort, Novoszibirszket, Jekatyerinburgot, Nyizsnyij Novgorodot és Minszket érintve Európába érkező, ott hat országon át a francia fővárosig tartó versenyen. Ez az elképzelés végül meghiúsult, így a pilóta barátját és kollégáját, a márka franciaországi igazgatóját, az élete első raliján induló Jean-Yves di Martinót kérte fel navigátorának, aki további fontos szempontokkal indokolja a típusválasztást.
„Egy ilyen jellegű versenyen nincs fontosabb a megbízhatóságnál és a biztonságnál. Utóbbi nem csak miattunk, de a családunk miatt is elsődleges tényező. A másik pedig, ahogy Dom is mondta, imádni való az autó, a nők is teljesen odavannak érte” – fogalmazott a versenyző.
Jó nyomon jár, aki a biztonsággal azonosítja a Volvo PV544-est: az 1958 és 1965 között gyártott típust a világon elsőként szerelték fel a Volvo egyik legfontosabb biztonsági innovációjával: a hárompontos biztonsági övvel – más kérdés, hogy a raliautóban négypontos versenyövek óvták az utasok épségét.
Nem a francia párosé volt az egyetlen Volvo az idei Peking-Párizs rali mezőnyében: még egy Volvo PV544, négy Amazon, valamint két szedán: egy 142-es és egy 164-es is nevezett. Az egyik Amazonnal két új-zélandi hölgy versenyez; ők egy szerencsétlen balesetben felborították az autót, ám az a javítás után úgy folytatta a ralit, mintha semmi nem történt volna.
A Bernaz / di Martino páros autóját a vasárnapi pihenőnapon a Volvo Galéria és Szervizben vizsgálták át, hogy a ma reggel Ljubljanába induló és a tervek szerint vasárnap már a párizsi célba érő utolsó szakaszon se legyen semmi gond. A szakszerviz véleménye megegyezett a versenyzők által elmondottakkal: egy cserére szoruló (nem gyári) lengéscsillapítótól és egy elveszített rögzítőcsavartól eltekintve kiváló állapotban volt a harcedzett Volvo PV544-es.
