1961 – a MINI márka megalapítása, John Cooper-rel az élbolyban. Akkoriban a British Motor Corporation (BMC) egy olyasféle, tág rétegek által használni vélt koncepciót szeretett volna megvalósítani, amellyel tényleges, hétköznapi praktikumok becélzása lett volna a fő irányvonal.
Nem mellesleg az ár-érték arány sem volt másodlagos a kivitelezés kapcsán, tehát egyfajta népautóként lett pozicionálva a MINI Cooper. A névadó-márkatulajdonos John Cooper pedig szorgalmasan vitte előre az elképzeléseket, s az eredeti ötletek mellett jelentős oroszlánrészt kanyarított a Formula 1, valamint a rally szegmensekből is, gondoljunk csak a MINI korai sikereire (Cooper, Morris).
Lehetőségek tárháza
A MINI számos verzióban (Van, pick-up) létezett, ezek nagyjából a nyolcvanas évek első felében futottak ki a gyártószalagról, majd 2000-ben a BMW égisze alá került a patinás brit konszern. A bajor vállalatóriás sikeres iránymutatásként meghagyta a MINI által létrehozott presztízst, tehát a méretek, kategorizáltság nyomokban is alig változott, viszont erőteljesen elvitte a márkát prémium-irányba, így elmondható, hogy a MINI a világ jelenlegi egyetlen igazi luxussal megspékelt kisautó brandje.
Hogyan is sejlik fel előttünk a MINI, ha szóba kerül egy beszélgetés folyamán? A név kötelez, tehát apró, mini, igazi kompakt négykerekű. Ez így is volt, azonban a jelenlegi trendeknek és kívánalmaknak megfelelően nyilván a brit márka esetében is kellett térnövelés, a paraméterek újragondolása – így a klasszikus értelemben vett MINI már korántsem olyan atomi, mint mondjuk 20-25 évvel ezelőtt.
Tradicionálisan három ajtós egy MINI, de mi történik akkor, ha a gyártó nyitni akar még szélesebb körök felé, így csakis abban látja a megoldást, hogy ötajtóssá varázsolja a kaszni kialakítását? Minden kétséget kizáróan erre is van opció, így született meg a MINI Cooper SD is, jelenlegi autótesztünk alanya is.
Követi a tradíciókat, elénk tárja, de nem tolakodóan
A tesztautó színválasztása nem is lehetett volna remekebb – fekete alapszín, fehér tető és oldaltükör-hátlapok, sok króm, fekete felnik, peres gumikkal. Mindez már alaphangon megadja a kezdő adrenalinlöketet, s még az sem ront az egységen, hogy a B és C oszlopok közé bepréseltek mindkét oldalra egy-egy ajtót pluszban.
Morcos, harcsaszájra emlékeztető középen kettéosztott hűtőmaszkjával, hangsúlyos ködlámpa-fészkeivel, a lökhárító alsó felületeire helyezett, a hűtés beömlőjének határvonalait követő szellőzőnyílásaival a MINI Cooper SD szemből talán a leginkább sportosabb, lendületet sugárzóbb. Mindehhez a sárvédőívek szemközti részleteire rajzolt, döntött, kissé oválisra hajazó lámpatestek is hozzátesznek jelentősen, a tekintélyt sugárzó, beömlőnyílással felvértezett motorháztető egy elemként fogja közre ezeket, nyitásnál természetesen az első sárvédők oldallemezéből is elvesz. Mindez egyike azon sok hagyománynak, amely megmaradt a mai napig a MINI-nél, imádnivaló.
Ügyes arányok adagolásával lett a színvilág megvalósítva a tesztelt MINI Cooper SD esetében, ugyanis ahogyan már az imént említettük, a fekete-fehér kombináció dominál az autó színvilága esetében – a lakkfekete tónust pont jól eltaláltan dobják fel a motortértetőre húzott párhuzamos csíkok, a tető teljes fehérsége, valamint az oldaltükrök is (igaz, utóbbiak esetében a szárak a kaszni alapszínét hordozzák).
Mennyire igazi egy MINI, ha nem háromajtós?
Elsőre talán fel sem tűnik, mégis formabontó az ötajtós kocsiszekrény látványa. Leginkább a növelt, 2567 milliméteres tengelytáv az, ami a MINI Cooper SD-t kiragadja a sorból, úgy, hogy szigorúan megtartja a MINI-életérzést és hangulatot ezzel együtt. A hátsó ajtók egyébként kifejezetten keskenynek tűnnek, gyakorlatban nem kapunk sem többet, sem kevesebbet, amikor beszállunk hátra – de ennek taglalásáról majd lejjebb.
17 col átmérőjű felniken gurul a MINI Cooper SD, ez a méretekhez képest teljesen jól hozza ismételten az arányokat, a Bridgestone nevével fémjelzett Blizzak LM-25 RFT abroncsok viszont a pályák hangulatát hozzák, vékonyak, elvesznek az amúgy is fekete tónusú tárcsákon.
Vonalvezetés tekintetében a hatchback jelleg adja magát, a tetővonal szinte teljesen egyenes ívet követ, csakúgy, mint az oldalablakok: nincsenek gömbölyítések, lekerekített oldalak – a hátsó ajtóhoz például szinte szabályos téglalap-alakzatú üvegfelület tartozik, lezárva a C oszlopig a csomagtér parányi részletével. Túlzásba vitt ezüstös csillogás itt sincsen, az autó menetirány szerinti bal oldalán az üzemanyag-betöltőnyílás, mely szintén figyelemfelkeltő, tradicionális.
Ízig-vérig fiatalos: a MINI Cooper SD pontosan az az autó, amely után akarva-akaratlanul is megfordul az utca népe, nemtől és kortól függetlenül. Érdekes ez, mivel a MINI visszatekintve valahogyan a gyengébbik nem stílusos választása volt mindig is, mára azonban leginkább uniszex alternatívát jelent a vásárlásnál – gondoljunk csak pont a S verziókra, s a számtalan konfigurálási lehetőségre, mellyel operálhatunk, ha vásárlásra adjuk a fejünket.
Miheztartás végett azért jár a dupla kipufogóvég
Dupla, középre helyezett krómozott kipufogóvég mutatja: sportos habitusú versenyzővel akad dolgunk a MINI Cooper SD esetében. A tálalás itt is illusztris, ugyanis a szpoilerezés mintázata egyedi, a hátsó ködlámpák kialakítása is itt, lenn kapott helyet. Az összetéveszthetetlen helyzetjelzők krómkeretet kapták, növelvén itt is a prémiumos küllemet; a csomagtérnyitó fogantyúja (szintén krómhatással) a rendszámtáblahely kiképzése felett kapott helyet.
Igényes, prémiumminőségű alapanyagokból építkezik a MINI Cooper SD enteriőrje. Nincs apelláta, az egyediség itt is folytatódik, ami örvendetes, hiszen a már jól megszokott kialakítás-jelleget vajmi kevés átértelmezéssel képes megoldani mindmáig a gyártó.
A középkonzol például a klasszikus kilométeróra egységet próbálja visszahozni, úgy, hogy minden a körkörös ívek tükrében került elrendezésre – a központi érintésérzékeny LCD kijelző nagyjából a kialakítás centrumában helyezkedik el. Itt számos információt, menettulajdonságokat befolyásoló opciót indíthatunk el, tájékozódhatunk a részletes infotainment rendszer által, vagy épp visszajelzést kaphatunk arról, hogy környezettudatos, vad sportos (maximális gokart érzés), vagy épp az üdvözítő átmenetet választjuk vezetés közben.
Komfort- és minőségráta
Kellemes, jó fogású kormánykereket kapott a MINI Cooper SD, melyhez egy rendkívül közvetlen, jól közvetítő kormánymű társul. Az első ülések viszonylag tág skálán állíthatók hosszában és magasságában is, viszont átlagos testalkattal is kell kompromisszumot kötnünk térd- és válltér kapcsán is. A középre helyezett könyöktámasz hossza megfelelő, a váltó is viszonylag jól elérhető pihentetett karral, igaz, így már inkább visszafelé kell nyúlni a hatsebességes manuális kéziváltó karja után.
A központi műszeregység elrendezése talán szokatlan lehet első blikkre, bár sok helyen láttunk már hasonlót. Közvetlenül a kormány mögé helyezett, két főbb részelemből álló számlapot találunk itt (fordulatszámmérő, sebességmérő), valamint a jobb sarokra helyezett, félkörívet formáló üzemanyagszintmérő LED csíkjait.
Kézre esik minden, nagy kedvenc a repülős-pilótafülkés kialakítást kapott középre applikált gombsor: itt találjuk az indításért felelő kallantyút, valamint egyebek mellett a Start/Stop automatika kapcsolóját is.
A hátsó üléssor két átlagos testmagassággal rendelkező utast képes úgy befogadni, hogy az utazás akár hosszabb távon is derűs maradhasson. Az első ülések háttámlájának kialakítása révén nőtt a térd- illetve lábtér, utóbbihoz sokat ad hozzá az optimálisra irányzott tengelytáv is. Mindkét esetben (első, illetve hátsó traktus) megfelelően hosszú és széles ülő- valamint hátlapok jellemzőek.
Nyilván nem a csomagok mennyisége és száma lesz az eldősleges szempont, ha MINI Cooper SD mellett tesszük le voksunkat, ám azért nem árt, ha tudunk e téren is kalkulálni az utazás előtt. Az autó alaphangon 278 liternyi rakodófelülettel rendelkezik, ez a 40:60 arányban osztott és dönthető ülések állításával közel 1 köbméteresre, konkrétan 941 literesre bővíthető.
Cooper S, Cooper SD. Utóbbi lehet az élen, ha például a nyomatékgörbét elemezzük
Hozzávetőlegesen 375 ezer forintos felárat jelent a MINI Cooper SD dízelmotorja a 192 lóerős Cooper S-éhez képest.
A tesztautóban egy 2 literes, 170 lóerőt mozgósítani képes öngyulladós aggregát dolgozott, mely a maximális teljesítményét kereken 4000-es percenkénti fordulatszámon adta le, a meggyőző 360 Newtonméteres forgatónyomaték-csúcs már alacsony, 1500 RPM-nél rendelkezésre állt. Csekély, 1230 kilogrammos száraz tömegéhez képest a nagy hengerűrtartalom, a jól választott sebességváltófokozat-áttételezések jótékony hatást gyakorlnak az autó menettulajdonságaira, nem utolsó sorban a fogyasztására is (A kategória). A hidegen kicsit hangosabb és teljesítmény szempontjából visszafogottabb gázolajos pár perc után erőre kap, a vízhőmérséklet kellő idő alatt áll megfelelő szintre, majd kezdődhet is városi-elővárosi, országúti, vagy akár autópályás közlekedés. Azért fontos mindegyik kategóriát külön megemlíteni, mivel a MINI Cooper SD kiválóan alkalmas minden téren az utazáshoz, akár gyors, pár kilométeres, amolyan A-ból B-be átszaladós, vagy akár több száz kilométeres autópálya-autóút szakaszok megtételéről legyen szó.
Amíg zöld módban közlekedünk, minden nyugodtnak, és visszafogottnak tűnik, a gázreakciók lassabbak, a kormányzás is lágyabb, a fogyasztás nagyjából 3.7-4.4 liter/100 kilométer közti átlaggal kecsegtet (90-100 kilométer/órás átlagokkal). Viszont ha kihagyjuk a köztes átmenetet, és masszívan Sport módba állítjuk a profilváltót, minden az ellenkezőjére vált, a szolid viselkedés agresszívvá válik, a kormányzás és a futómű érezhetően keményedik, közvetlenebb habitust kap az egész összesség. Mit nekünk Cooper S, vagy John Cooper Works, itt a Cooper SD, amely hozzávetőlegesen ugyanazt az élményt ígéri, mint a kifejezetten gyorsulásra, végsebességre kihegyezett társaik. Méréseink szerint a MINI Cooper SD 7.2 másodperc alatt katapultálta magát 0-ról 100-ra, rugalmasság tekintetében pedig negyedik fokozatban, erőtartalékokkal 60-ról 100-ra mindösszesen 4.8 másodperc kellett a hajtásláncnak a végkifejletig. Dinamikusabb gázpedál-kezeléssel sem kell aggódnunk, ugyanis az átlagfogyasztás 5.9 liter/100 kilométeres értéknél stabilizálódott.
7 millió forintos tételt jelent
Árképzés tekintetében az 5 ajtós MINI Cooper SD 7 155 000 forintos bruttó listaárat kapott, ami ha figyelembe vesszük, hogy a szóban forgó termék luxuscikk, mindenképp kedvező vásárlást ígér. 5 ajtós MINI Cooper létezik még benzines, 1.5 literes motorral, 136 lóerővel (5 869 000 forint), választhatunk Cooper S-t, 192 lóerős, 2 literes benzinmotorral, valamint gázolajos kivitelt (SD verziót lásd tesztünkben), továbbá a gyengébb, 116 lóerős, 1.5 literes, szintén öngyulladós motorral szereltet, 6 374 000 forintos bruttó listaárral.
2014 MINI Cooper SD 5 ajtós specifikációk
Motor
Motortípus: négyhengeres turbótöltött dízelmotor
Lökettérfogat: 1995 cm³
Maximális teljesítmény: 170 LE @ 4000 ford./perc
Maximális forgatónyomaték: 360 Nm @ 1500 ford./perc
Erőátvitel: elsőkerékhajtás, hatfokozatú manuális kéziváltóval
Méretek, egyéb műszaki adatok
Hossz: 4005 mm
Szélesség: 1727 mm
Magasság: 1425 mm
Tengelytáv: 2567 mm
Első gumik mérete: 205/45 R17
Hátsó gumik mérete: 205/45 R17
Tömeg, üresen: 1230 kg
Megengedett össztömeg: 1755 kg
Csomagtartó mérete: 278 liter, 941 literig bővíthető
Üzemanyagtartály mérete: 40 liter
Menetteljesítmények
Végsebesség: 225 km/h
Gyorsulás 0-ról 100-ra:7.4 s (gyári), 7.2 s (saját mérés)
Fogyasztási adatok
Saját, mért eredmény (átlagos használattal)
Városi: 5.5 l/100 km
Országúti: 4.2 l/100 km
Vegyes: 4.7 l/100 km
Gyárilag mért eredmények
Városi: 5.1 l/100km
Országúti: 3.8 l/100km
Vegyes: 4.3 l/100km
CO2 kibocsátás: 112 g/km
Bővebb információ a MINI magyarországi képviseletének honlapján, IDE kattintva.
Még több fotó: AutóAddikt Facebook oldal
A cikkhez tartozó fényképeket Canon EOS 5D Mark II fényképezővel készítettük. Együttműködő partnereink: Acer Hungary, ASUS, Sony, Canon, Camera Kft. Utómunka hardver: Acer, ASUS