[TESZT] Opel Vivaro Van 1.6 CDTI Start/Stop L1H1 2.7t – markánsan kivitelezett fúzió

Nem újkeletú dolog, hogy az Opel kishaszonjármű-palettájának testvérszériájaként a Renault márkanév kerül párhuzamba. Jogos, hiszen a 2000-es évek elejétől számítva, tulajdonképpen azóta amióta az Opel Vivaro létezik, mindig is egy konkrét markánsan kivitelezett fúzió eredményeképp találkozhatunk mindkét márka modellpalettájával, ugyanazon a vonalon haladva. Ismerős a Renault Trafic alternatívája? Nos, ez nem véletlen, hiszen szinte teljesen megegyező modellvariánsokról beszélünk.

Persze azért azt ne feledjük, hogy az Opel jópár innovációt nem nélkülöző opciót tett hozzá az együttműködéshez – ha már az optikai eltéréseket, valamint a teljesen mértékben „opelesített” arculatot nem számoljuk hozzá.

Milyennek kell manapság lennie egy modern kisáruszállítónak? Nem árt, ha divatos, modern formavilágot hordoz, sugall némi dinamizmust – a külcsínt pedzegetve. Ugyanakkor fő ismérv (talán az elsődlegesek egyike), hogy praktikus, könnyedén pakolható és kezelhető legyen.

Az új Opel Vivaro tesztje során úgy éreztük, a kívánalmaknak, s a viszonylag magasra húzott irányelveknek teljesen kiaknázva a lehetőségeket – megfelelt az autó. Nézzük is a részleteket.

Kell a jóból: teljesen helytálló arculattal

Formaterv kapcsán nincs hiányérzet, látható, hogy a dizájnerek beleadtak apait-anyait a külső megrajzolásába, úgy, hogy azért az ne veszítsen gyakorlati teljesítményéből; azaz a kistehergépjárműves koncepció megmaradjon, ne csak nyomokban.

Nos, az utaskabin, konkrétabban a front kialakítása már-már személyautós megközelítést kapott, legalábbis ami az arányaiban hatalmasra húzott hűtőmaszkot, valamint a felfelé hajló lámpatesteket illeti. Bár a kisteherautós, vagy inkább haszonjárműves jelleget kihangsúlyozta a tesztautó lökhárítóinak, kilincseinek, valamint tükreinek fényezetlensége, ez nem is baj, hiszen a gyakorlati praktikum kapcsán ez várható el leginkább. Gondoljunk csak a mindennapos igénybevételre, melynek révén nem kifejezetten jelent előnyt, ha színre fújt, erősebb igénybevételnek kitett részletekről van szó.

Míg a korábbi Opel Vivaro-nál megszokhattuk, hogy a vezetőfülke kipúposodik az egyébként doboz alakzatú kaszniból, a jelenlegi legújabb modellnél mindez el lett tüntetve; az utaskabin egységet alkot a hátsó traktussal, legalábbis, ami a tetővonalat illeti. Így talán konzervatívabb lett az oldalnézet, viszont erre máris rácáfol az a számtalan fénytöréssel játszó vonal, szinteltérés és ív, mellyel az új Opel Vivaro oldallemezeit felruházták. Mindeközben arra is ügyeltek a tervezésnél, hogy az A oszloptól hátrafelé strapabíró műanyag berakással fedjék a küszöbvonalat, ezzel is meggátolva a használat során létrejövő esetleges karcolásokat, kisebb horpadásokat, szűkebb helyre történő beparkolásoknál a rányítás által létrejövő károsodásokat.

Praktikum, kisáruszállítás

Apropó, szűk hely: mint minden Van, vagy inkább kisáruszállító, az új Opel Vivaro is rendelkezik oldalajtókkal, akár kettővel is – a szerkesztőségünknél vendégeskedő modell egyetlen, jobb oldali tolóajtóval lett felszerelve. Bizonyos esetekben ez elegendő is, főként, ha figyelembe vesszük a hozzávetőlegesen 1×1.2 méteresre nyithatóságot.

Hátul szintén optimális a hangolás, a dupla ajtók szélesre tárhatók, igaz, nem hajthatók síkba a kocsiszekrény oldalaival. Feltétlenül ez sem jelent gyakorlati problémát, mindösszesen számolnunk kell azzal, hogy ha tolatunk mondjuk egy kapubeállóhoz, vagy akár egy rámpához, bizonyos hely korlátozottság lesz (hosszirányú), ami így vagy úgy, de kiküszöbölhető. Az új Opel Vivaro zárófényeit egyébként a C oszlopra húzott függőleges irányú lámpasor szolgáltatja, itt erőteljes a hasonlóság a korábbi, második szériás modelléhez.

Remekül pakolható az új Opel Vivaro, ehhez nem fér kétség. A tesztelt modell 5.2 köbméteres raktérrel büszkélkedhetett, mindehhez 1662 milliméteres bruttó szélesség társult (kerékdobok közt 1268 milliméter). A hasznos rakfelület hossza 2567 milliméter, míg a belmagasság eléri az 1387 millimétert is – így valójában átérezhető, mit nyújt a rövid tengelytávos Opel Vivaro.

A lehetőségek tárháza végtelen. Vagy inkább az opcióké

Számtalan kialakítás és variáció létezik, ha konfigurálni szeretnénk az autót. Természetesen elérhető a hosszú tengelytáv is (L2), itt a belső felület 400 milliméterrel hosszabb, 3498 milliméteres tengelytávval domborít az Opel Vivaro. Mindezek mellett rendelhető magasított tetővel, alvázas és duplakabinos kivitelben is, valamint létezik körablakos kisbusz verzió is.

Bár eléggé tág spektrumot tesz ki az új Opel Vivaro motorizáltsága (igaz, az 1.6 literes hengerűrtartalom minden esetben egyezik), alapvetően a teljesítménykülönbségek a mérvadóak. A cikkben szereplő modell tehát 1.6 literes CDTI gázolajos egységgel volt felszerelve, 115 lóerős maximum teljesítménnyel, 3500-os percenkénti fordulatszámon leadva. 300 Newtonméteres csúcsnyomatéka, (mely 1750-es percenkénti fordulatszámon már rendelkezésre áll), bőségesen elegendő akkor is, ha akár 1 tonnányi rakományt szállítunk. Mivel a maximális önsúly 2900 kilogrammban van meghatározva, így egész pontosan 1235 kilogramm lehet jelen esetben a hasznos terhelés, ami – valljuk be – illusztris érték.

Gyakorlatban

Stílszerűen Szentgotthárdig autóztunk az Opel Vivaro-val (bár túl sok egyedi kötődés nincsen), segédkezve egy költözködés utózöngéinél. A szállított kisebb-nagyobb bútorok, háztartási kiegészítők, egyéb apróbbnak számító dolgok teljes súlya nagyjából úgy 300 kilogramott nyomhatott, míg az utaskabin is teljes kapacitással üzemelt – mindhárom ülésen egy-egy felnőtt utas foglalt helyet.

Mivel az üléspozíciók kellően magasra vannak helyezve, ezért a vezetési komfort tökéletesnek definiálható: a hatalmas szélvédőn keresztül az egész út, valamint a környezet is tökéletesen belátható, nincsenek zavaró A oszlopok, idegesítő holtterek, vagy bármiféle zavaró tényező. A kormánykerék kialakítása és állíthatósága is jó, a központi műszeregységek elrendezése optimális, a kezelőegységek kellemes kialakítást és elérhetőséget kaptak. A hatsebességes kéziváltó elhelyezése viszont zavaró lehet, főként, ha a középső utasülésen is utazik valaki, ráadásul hosszabb távon: a féloldalas ülőhelyzet bizony kikezdi a hát- és combizmokat egyaránt. A váltó tokozása egyébként a vezető térdterét is korlátozza, annak ellenére, hogy támaszt menet közben (például kanyaroknál), az anyaghasználat viszont kifejezetten kemény, ezért nem fokozza kifejezetten a komfortérzetet.

Ha kell, van elegendő erőtartalék

Robosztus dinamikával rendelkezik az 1.6-os CDTI és a 6 sebességes manuális kéziváltós hajtáslánc. A sebességfokozatok jól eltaláltak, megfelelően rövidek, illetve hosszúak (1-es, 2-es: rövidek, 3-as: arany középút, jól kiautózható, 4-es, 5-ös, 6-os: hosszú áttét). A kuplung felengedésekor érkezik rásegítés is, ez különösen jó akkor, ha nagyobb terheléssel mondjuk emelkedőn próbálunk fulladás nélkül elindulni.

Kormányzás szempontjából is maradandóak az élmények, ugyanis az új Opel Vivaro kormányzása megfelelően direkt, kormány-visszatérítő erejével pedig elfeledteti a szervók statikus viselkedését. Szentgotthárd felé, az M7-es autópályáról letérve következtek a kanyargós, emelkedős-lejtős útszakaszok (Keszthely után), itt az egész futómű jól bizonyított, valamint az is kiderült, hogy kishaszonjármű szinte teljesen személyautós aspektust mutat egy-egy jobban igénybevevő út, útszakasz kapcsán is. Maximum a teherautós jellegből adódó pattogások jelezték nagyobb úthibák esetén, hogy milyen kategóriával van dolgunk épp. No meg ha dupla ekkora lett volna a terhelés, valószínűleg a menetkomfort is megváltozik még inkább.

Gazdaságosságban rejlik többek közt egy vállalkozás sikere

Ami a leginkább meglepő volt, az az üzemanyag-fogyasztás átlaga. Alapjában véve ritka az olyan kishaszonjármű, amely hasonló kategóriában (a Renault Trafic kivételével) ennyire aszkéta viselkedést produkált volna, vegyes tempóknál, autópályán, országúton, városban egyaránt.

Autópályán folyamatosan 130 kilométer/órát tartva az átlag 6.6 liter/100 kilométer lett, míg folyamatos 80-90 kilométer/órás tempónál a fedélzeti computer összesítője egészen 4.2 liter/100 kilométerig süllyedt. Illusztris, nemdebár?

A cikkben szereplő modell jelenleg az Opel árlistája szerint 6 640 000 forintba kerül ÁFA-val (5 228 346 forint ÁFA nélkül). A belépő szintet a Start/Stop rendszert nélkölöző verzió képviseli, 6 560 000 forint ÁFA-val (5 165 000 forint ÁFA nélkül). A legvaskosabb árcédula az L2H2, hosszított tengelytávú, magas tetővel felszerelt 2.9 tonnás, 1.6 literes 140 lovas ikerturbós egységgel szerelt autóra került, itt 7 820 000 forintot kell kifizetni, ÁFA-val (6 157 480 forint ÁFA nélkül).

2014 Opel Vivaro 1.6 CDTI Start/Stop specifikációk

Motor

Motortípus: 4 hengeres soros elrendezésű turbótöltött dízelmotor

Lökettérfogat: 1598 cm³

Maximális teljesítmény: 90 LE @ 3500 ford./perc

Maximális forgatónyomaték: 260 Nm

Erőátvitel: elsőkerékhajtás, hatfokozatú manuális kéziváltóval

Méretek, egyéb műszaki adatok

Hossz: 4998 mm

Szélesség: 1956 mm

Magasság: 1971 mm

Tengelytáv: 3098 mm

Tömeg, üresen: 1661 kg

Megengedett össztömeg: 2740 kg

Csomagtartó mérete: 5200 liter

Üzemanyagtartály mérete: 70 liter

Menetteljesítmények

Végsebesség: 153 km/h

Fogyasztási adatok

Saját, mért eredmény (átlagos használattal)

Városi: 8.2 l/100 km

Országúti: 4.2 l/100 km

Vegyes: 6.1 l/100 km

Gyárilag mért eredmények

Városi: 7.1 l/100km

Országúti: 5.5 l/100km

Vegyes: 6.1 l/100km

CO₂ kibocsátás: 160 g/km

Bővebb információ az Opel magyarországi képviseletének honlapján, IDE kattintva.

Még több fotó: AutóAddikt Facebook oldal