[TESZT] Suzuki Ignis 1.2 GL – bohókás és egyedi megközelítéssel (nem csak) városban

Általánosítás ide, általánosítás oda: a vadonatúj Suzuki Ignis ízig-vérig városi kisautó. Na jó, elővárosi, vagy ha még tovább merészkedünk: országközi (ha van ilyen kifejezés egyáltalán). Utóbbi kapcsán viszont ne tápláljunk vérmes reményeket, de optimális vészmegoldásként még közepesen hosszadalmas utazásokra is javallott, bátran leutazhatunk vele például Mohácsig egyhuzamban, derék- és hátfájás nélkül.

Alapvetően a fiatalabb célközönséget irányozza be a Suzuki Ignis 1.2 GL, ez nyilván a formavilágnak, valamint a külső kialakítás mellett a belső részletmegoldásainak is köszönhető nagyban. Bár kívülről a méretek nem túlzók finoman szólva, tehát első blikkre látszik, hogy egy aprócska négykerekűvel van dolgunk – meglepő a komfort- és térérzet, amint beülünk az utaskabinba. Csalóka, de pont az ilyesmit szeretjük, hadd jöjjenek azok a kellemes meglepetések!

A Suzuki Ignis 1.2 GL formája leginkább a tradicionális japán kockafazon, ami inkább ott, a szigetországban elterjedtebb, Európa nem annyira vevő rá. Pedig biztos, hogy az egyediség-faktor rögvest meg is érkezett szerkesztőségünkbe az Ignis-szel egyetemben, de az is biztos, hogy a Swift-féle vonalvezetés is megtalálható, igaz, csak nyomokban. Gondolunk itt elsősorban az orr-rész első szélvédőkeret-kialakítására, a felület nagynak hat, hátrafelé pedig csapott a tetővonal. Míg a front bohókás az arányaiban méretes első lámpatestekkel, szimpla hűtőmaszk felülettel, domináns ködlámpafészkekkel, addig a far annyira nem kapja el a tekintetet, amolyan semleges hatást közvetít.

Szinte mindenki utána fordul az utcán

Ugyanakkor a feljebb már említett egyediség-faktorhoz elengedhetetlen a jól kialakított összkép, és valószínűleg ez okozza elsősorban a kíváncsi tekintetek mikéntjét az utcasarkokon, amikor bekanyarodunk az új Suzuki Ignis 1.2 GL társaságában.

Ez valami új, de mégis régi, jól ismert, bár a korábbi Ignis azért nagyobbnak hatott. Másnak hatott. Az amolyan egyterűs megoldás volt, nem kisautó, nem nagyautó, maga az Ignis, a Wagon R+ mellett némi (már akkor is) egyediséget csempészett a japán márka palettájára.

Most sincs ez tehát másképp. Már a hazai bemutatón is tulajdonképp erre volt kihegyezve minden, ebből adódóan a kicsit exhibicionista, vékonyabb pénztárcával rendelkező vásárlóközönség népszerű kisautója lesz ez; sok alternatíva mellett rengeteg előny szól mellette, ami miatt érdemes választani – mint például a gyakorlati könnyed vezethetőség, vagy épp az alacsony fenntartási költségek. De ne szaladjunk ennyire előre.

Valahonnan ismerős a beltér. Vajon honnan?

Az új Suzuki Ignis 1.2 GL beltere szimpla, ugyanakkor mégis összetett. A kormánykerék kialakításában és jellegében például le sem tagadhatná származását, a jó pár éve ismert alapmotívumok visszaköszönnek (háromküllős dizájn, fókuszban a Suzuki-emblémával) egyebek mellett. A központi műszeregység lényegre törően közvetít, a sebességmérő számlapjával az előtérben, tetszetős megoldásokkal – az analóg műszer mutatója derékszöget zár be, így a skálázás úgy háromnegyedig tart a számlapon. Mellé azért bekerült egy fordulatszámmérő is, ami valamilyen szinten indokolt, hiszen pörgős a Suzuki Ignis 1.2 GL benzinese, ez kitűnik például autópályán, amikor ötödikben majd’ 4000 körül pörög a főtengely. S még a 130-at el sem értük.

 

Tetszetős kiegészítő elem a műszerfalon az infotainment megjelenése. Itt a mai trendhez alkalmazkodva elkülönül a panel a műszerfaltól, illetve magától a cockpittől is, növekszik az enteriőr vidámságérzete, valamint az alapvető funkciók jól elérhetők, vezetés közben is minimális megszokás után állítgathatók.

Kényelmes, és még a csomagok is elférnek

Meglepően kényelmesek az új Suzuki Ignis 1.2 GL ülései is. Az első székek jól tartanak hossz- és keresztirányban egyaránt, az ülő, illetve hátlapok méretezése átlagos testalkathoz kitűnő mindkét esetben. Bizonyára ennek köszönhető, hogy akár hosszabb, vagy inkább közepesen hosszabb távokra jól bevethető az autó, ráadásul négy személlyel számolva – a hátsó traktus kialakítása is teljesen megfelel a hétköznapi átlagnak, bőséges láb, térd- és fejterekkel. S itt megint bejön a képbe a megtévesztő külső: amilyen kicsiny kívülről a Suzuki Ignis 1.2 GL, olyan nagy (relatíve) belülről. Viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy némi kompromisszumot kell kötnünk akkor, ha magasabb felszereltséggel szerezzük be az új Ignist, ugyanis ilyen esetekben kizárólag 4 személyre vizsgáztatott utasteret kapunk!

Nem kell aggódnunk, ha többféle csomaggal kalkulálunk az utazás alkalmával, ugyanis a Suzuki Ignis 1.2 GL raktere 267 literes alapból, ami ebben a kategóriában abszolút kellemesnek számít. Ha pedig mégsem lenne elegendő, és le tudunk mondani a hátul utazók társaságáról, akkor akár 1097 literesre is bővíthetünk.

Nem csalódtunk most sem az 1.25-ös négyhengeresben

Jelenleg egyetlen motorral érhető el a Suzuki Ignis 1.2 GL, viszont számos változat közül lehet csemegézni, akár összkerékhajtással is.

Az elöl keresztben beépített, sornégyes szívó benzines aggregát összteljesítménye 90 lóerő, melyet kereken 6000-es percenkénti fordulatszámon sikerül leadnia. Mindehhez 120 Newtonméter társul 6200-on – így, összességében teljesen elég ekkora teljesítményhányad a mindösszesen 835 kilogramm gyári üres tömegű bódé mozgatásához. Van is elegendő dinamizmus, köszönhetően a pörgős, klasszikus egységnek, valamint a jól hangolt 5 fokozatú manuális váltónak.

Tapasztalataink szerint az új Suzuki Ignis 1.2 GL legfőbb előnyei közé tartozik a praktikum, a kis helyigény, a jól vezethetőség ideális manőverezhetőséggel, jó fordulékonyság (9.3 méteres fordulókör-átmérő), valamint a már többször hangsúlyozott egyedi forma- és stílusvilág. Hátrányok is vannak persze, mint a néhol visszaköszönő illesztési problémák a beltérben, a kaszni magas építéséből adódó szélérzékenység és instabilitás, illetve a 100 kilométer/óra feletti egyre kellemetlenebbé váló zajszint.

Viszont mindenért kárpótol az alacsony fogyasztás. Ezzel persze nem is mondunk-írunk nagyon újat, hiszen a kompakt kategóriában (lásd Swift, Celerio) ez már megszokott – mégis elkápráztatja szerkesztőségünket minden alkalommal: a Suzuki Ignis 1.2 GL esetében városban 4.9, országúton 3.9, míg vegyes használattal (autópálya is) 5.0 literes átlagfogyasztást rögzítettünk 100 kilométerre.

Talán az árazás lesz az, ami egy kicsit visszavesz az elánból: a tesztelt modellünk valamivel több, mint 4 millió forintba kerül, az alapár 3.7 millió. Határ a csillagos ég, könnyedén konfigurálhatunk 5 millió forint feletti árat is az új Ignishez.

2017 Suzuki Ignis 1.2 GL specifikációk

Motor

Motortípus: négyhengeres szívó benzinmotor

Lökettérfogat: 1242 cm³

Maximális teljesítmény: 90 LE @ 6000 ford./perc

Maximális forgatónyomaték: 120 Nm @ 4400 ford./perc

Erőátvitel: elsőkerékhajtás, 5 fokozatú manuális kéziváltóval

Méretek, egyéb műszaki adatok

Hossz: 3700 mm

Szélesség: 1660 mm

Magasság: 1595 mm

Tengelytáv: 2435 mm

Első gumik mérete: 175/65 R15

Hátsó gumik mérete: 175/65 R15

Tömeg, üresen: 835 kg

Megengedett össztömeg: 1330 kg

Csomagtartó mérete: 267 liter, bővíthető 1097 literig

Üzemanyagtartály mérete: 32 liter

Menetteljesítmények

Végsebesség: 170 km/h

Gyorsulás 0-ról 100-ra: 11.9 s (gyári), 9.7 s (saját mérés)

Fogyasztási adatok

Saját, mért eredmény (átlagos használattal)

Városi: 4.9 l/100 km

Országúti: 3.9 l/100 km

Vegyes: 5.0 l/100km

Gyárilag mért eredmények

Városi: 5.5 l/100km

Országúti: 4.1 l/100km

Vegyes: 4.6 l/100km

CO₂ kibocsátás: 104 g/km

Bővebb információ a Suzuki hazai honlapján, IDE kattintva.

Még több fotó: AutóAddikt Facebook oldal

A cikkhez tartozó fényképeket Canon technikával készítettük.

Együttműködő partnereink: ASUS, Acer Hungary, Sony, EPSON, QNAP, AOC, Philips, MyActionCam, Canon, Camera Kft.

Utómunka hardver: ASUS, Acer, Gigabyte